Sinka István Emlékház és Helytörténeti Múzeum - Vésztő

Sinka István Emlékház és Helytörténeti Múzeum bemutatása

Sinka István születésének 90. évfordulójára 1987-ben hoztak létre múzeumi kiállítóhelyet a Kossuth utca 39. szám alatti épületben, s az akkori múzeumnak a Sinka emlékszoba volt a legimpozánsabb látnivalója.

Az utóbbi években megújult múzeum gazdag kínálattal áll a nagyközönség rendelkezésére. A földszinti első teremben (melyet 2012-ben rendezték be) Vésztő a népi írók fővárosa címmel a népi írók kiállításával találkozhat a látogató.

A földszinti belső terem a Sinka István emlékszoba. A költő itt található bútorait, ruháit és egyéb személyes tárgyait harmadik felesége Szín Mária Magdolna ajándékozta a múzeumnak még 1987-ben. Itt számos kézirat mellett látványelemmel is kedveskedhetünk látogatóinknak. Sinka István Balladáskönyve 1943-ban jelent meg Muhoray Mihály rajzaival. Néhány ilyen illusztrációt megvilágítva, versidézettel együtt tekinthetnek meg az érdeklődők. A kiállítás egyik nagy értéke, a Vésztőn költővé vált Sinkának 80 esztendővel ezelőtt, 1933-ban megjelent első verseskötete, a Himnuszok Kelet kapujában dedikált példánya. A gazdagon berendezett teremben a nagyszalontai szülőháztól a költő temetéséig követhetjük figyelemmel Sinka életét, kiemelten kezelve vésztői éveit. Többek között megszemlélhetjük azoknak a vésztői lakosoknak a portréit is, akik Sinka István életében meghatározó szerepet játszottak és sokat tettek azért, hogy a Fekete bojtár már itt Vésztőn ismert költővé válhatott. Szintén fotókon a költő mindhárom feleségét láthatjuk. A „csendes” temetését is nagy fekete-fehér képeken láthatjuk. Az emlékszoba utolsó kiállított tárgya a Fekete bojtár poszthumusz Kossuth díja, melyet 1990-ben ítéltek oda a költőnek.